Bárki képes megtanulni a kártyavetést.
Az vethet kártyát, aki elkészítette saját pakliját.
1. Aki hozzád fordul, annak joga van a jól feltett kérdésre. Akkor és csak akkor vess kártyát, ha megbizonyosodtál arról, hogy a kérdező érti kérdése teljes jelentését.
2. A cigánykártya lényege a kép. Mindenkinek joga van látni a kivetést. Tilos úgy jósolni, hogy a kérdező csak szöveges választ kapjon. (Ettől még ragaszkodhatsz ahhoz, hogy saját paklidhoz csak te nyúlsz.)
3. A kivetés legyen interaktív folyamat. Köteles vagy bevonni a kérdezőt a "problémakártya" kiválasztásába, úgy, hogy bemutatod az összes kártyát. Ily módon is segíted alaposan végiggondolni a kérdést. (Ha azt akarod, hogy megtalálja a legmegfelelőbb, a kérdését leginkább kifejező kártyát, végig kell néznie valamennyit és ezáltal a helyzet is sokkal plasztikusabban bontakozik ki.)
4. Olyan kártyát használj, amit te magad rajzoltál. Lehet, hogy egy nyomtatott kártyát másolsz, de legyen az ujjadban minden apró részlet.
5. Tilos a kérdezőnek feliratos kártyát mutatni. A feliratok egyoldalúak, félreviszik az értelmezést, elnyomhatják a mélyebb jelentéseket. (A csontvázas kártya, ami éppúgy jelent halált, mint befejezést és újra kezdést, őszinte, tiszta áttekintést és számvetést, mégis, ha a halál felirat áll rajta, bizony rémisztő és háttérbe szorítja a segítő jelentéseket.)
6. Köteles vagy megindokolni az ajánlott kivetési módot!
7. Köteles vagy a kérdeződet hozzásegíteni, hogy tevékenyen alakíthassa, határozottan kezébe vehesse a sorsát.
|
A jól feltett kérdés fontosságát mutatja Ibi mama története. 78 éves korában két rossz házasság után jár, fia korhely, lánya hűtlen. Ő maga viszont életében először igazán boldog 90 éves barátjával, akivel három éve "járnak". Ibi mama azt kérdezte, meddig élvezheti ennek az embernek a társaságát. A kártya azt mondta, hogy az egészen közeli jövőben valami komoly baj lesz. Ebből Ibi mama mindjárt levonta a következtetést: szívének királya hamarosan meg fog halni, mert ő így értette a kérdést, csak költőien fogalmazott azzal, hogy meddig élvezheti ennek az embernek a társaságát. A kártya viszont pontosan a kérdésre válaszolt. Egyszerűen azt jelezte, ami történ készült: néhány nappal később kicsit összezördültek, és a "szívkirály" dühében bezárkózott a hálószobába. Tehát megfosztotta Ibi mamát attól, hogy élvezhesse a társaságát.
Pszichológiailag komoly szerepet játszott az összezördülésben, hogy Ibi mama szorongott a jóslat miatt, ezért különösen féltette szíve Lacikáját, így persze változott kapcsolatuk, az új szempont vihart kavart. Ezért mondjuk: akkor és csak akkor vess kártyát, ha megbizonyosodtál arról, a kérdező érti kérdése teljes jelentését. |
A cigánykártya lényege a kép.
A cigánykártya lényege, igazi jelentéshordozója tehát a kép, a kép egésze, amely egy jellemző élethelyzetet szimbolizál, amihez a kártyavetőnek sajátos, egyéni viszonya van. A lap, mint szimbólum sok jelentést hordoz, konkrét értelmét a többi lap függvényében nyeri el. Úgy, ahogy a mi lap szavunk is jelenthet újságot. A szennylap jelenthet hazug újságot, más összefüggésben ez a könyvek címlap előtt levő oldala, amit a borító és a címoldal közé szoktak fűzni.
A kártyavető tehát éppúgy összeolvas, értelmez, mint mi, amikor több önmagában is sok jelentésű szót értelmezünk. Lényeges: a képek jelentéstartamával dolgozni, az általuk megjelenített élethelyzettel, nem pedig a képek alatt álló szavakat összeolvasva - mint említettük, már csak azért sem, mert a cigányok közül nagyon kevesen tudtak olvasni. Ezért áll mindenkinek jogában, hogy lássa a kivetést. Ezért tilos úgy jósolni, hogy a kérdező csak szöveges választ kapjon. (Ettől még ragaszkodhatsz ahhoz, hogy saját paklidhoz csak te nyúlsz.)
A kivetés legyen interaktív folyamat.
Azaz: a kivetés folyamata legyen interaktív. A kérdezőtől függ nemcsak a szignifikátorok (személy jelölő lapok) kiválasztása, hanem be kell vonni őt a "problémakártya" kiválasztásába is. Ehhez a kérdezőnek látnia kell az összes kártyát. Ily módon is segíti a kártyavetés abban, hogy alaposan végiggondolja a helyzetét és a vele kapcsolatos kérdést. (Ha azt akarod, hogy megtalálja a legmegfelelőbb, a kérdését leginkább kifejező kártyát, végig kell néznie mind az 56 lapot, ami által persze a helyzet is sokkal plasztikusabban bontakozik ki.)
Olyan kártyát használj, amit te magad rajzoltál.
Tény, hogy a cigánykártyát jóval a nyomtatás feltalálása előtti időkben használták, erről jónéhány prédikáció szól, sok boszorkányper tárgyalta, és nyilvános tárgyégetés jegyzőkönyvei tanúskodnak róla.
Ebből világosan következik, hogy a cigányok maguk rajzolták a kártyájukat. Az, hogy saját maguk rajzolták a kártyát (sőt, az igazi mesterek máig maguk rajzolják) egyfajta evolúciót is jelent. Mindig azokat az élethelyzeteket vették fel választékukba, amelyek a legjobban jellemezték életvilágukat. Paradox módon erről tanúskodnak a ma boltban kapható kártyák is: a XIX. század második harmadának életvilágát jelenítik meg, amikor még snájdig tisztek és zord bírók jelentették a hatalmat és hivatalt, galamb a postát és hintó az utazást. A XIX. század közepének életvilágát ábrázolják. Azért maradtak változatlanok, mert immár a cigányoknak is futotta nyomtatott kártyára.
A nyomtatott cigánykártya "eredetije" egy Bijou (Bizsu) nevű cigány kártyája. Bijou Franciaországban élt Napóleon idején. Híres jóslatai közül a leghíresebb, hogy pontosan megjósolta a császár bukását. Bijou halála után valaki megszerezte a pakliját és nyomdai termékké alakította. Mégpedig kegyetlenül. Jól látszik, hogy a képeket utólag és érzéketlenül számozták és látták el felirattal. Egyes források szerint azokat a kártyákat, amikről nem tudták a pontos jelentésüket, egyszerűen kihagyták. Amúgy is alkalmazkodni kellett a kor normájához, a 36 laphoz. Már csak nyomdatechnikai okokból is. Akkoriban 36 lap volt gazdaságos. (Ma 32!) Bijou eredeti paklijáról csak annyit tudunk, hogy páros számú lapból állt, és időnként hozzácsapott egy-egy párt.
Egykor puszta szükség volt, hogy a kártyavető ujjában legyen minden apró képrészlet. Ma ez a jó kártyavető legfőbb erénye. Így képes testével is, tudattalanjával is átélni a kivetés egészét.
Tilos feliratos kártyát használni.
Maguk a cigányok máig hadilábon állnak az olvasással (csak egy részüknek és csak nemrég van írott anyanyelvük). Így a kártyák felirata kevéssé zavarta őket, így például a snájdig tiszt akkor is megőrizte eredeti élethelyzet-jelentését, amikor olyanok viseltek egyenruhát, akik viselkedésükben egészen távol álltak az egykori katonák nemességétől. Gondoljuk csak meg, hogy a negyvenes évek "tisztjei" munkaszolgálatra hajtották vagy haláltáborokba hurcolták a cigányokat, az ötvenes évek "tisztjei" pedig munkatáborokba vagy bányákba deportálták őket.
Köteles vagy megindokolni az ajánlott kivetési módot!
Ezt a szabályt az OWAAC Regina javaslatára fogadta el.
Köteles vagy a kérdeződet hozzásegíteni,
hogy tevékenyen alakíthassa, határozottan kezébe vehesse a sorsát.
Ez a legfontosabb fordulat a cigánykártya fejlődésében. Eddig a jövő mint előre megírt sors, fátum jelent meg, aminek beteljesedését a kérdező tehetetlenül várta, mint egy gyámság alatt lévő beszámíthatatlan. Ezentúl a cselekvő, sorsát irányító, szabad ember, azaz egyenjogú partner a kérdező.
Mi hárman úgy gondoltuk, teljesíteni tudjuk ezeket az elvárásokat. Szívesen várjuk magunk közé mindazokat, akik szerint lehetetlen, erkölcstelen és kapzsi dolog egy ember sorsára két-három percet szánni.
Azt reméljük, az fordul hozzánk, aki rászánta magát, hogy valóban tevékenyen alakítsa, határozottan kezébe vehesse a sorsát. |