A hiúság, önelégültség, gőg lapja, de a szépség látszólagosságára, a lét múlandóságára is figyelmeztet. A külsőségek hiábavalók, ha a személy belül üres, a felszíni érték önmagában kevés.
Személyi jelölőként gőgös, hiú embert jelent, nemtől függetlenül.
Erotikus értelemben a testiségre, annak fokozott hangsúlyozására utal.

Fordított helyzetben arra figyelmeztet, hogy a személy értékei túlzottan rejtve maradnak, saját maga vagy a környezete nincs tisztában a valódi értékeivel.